Nem vágyom a szexre! Elveszett a libidó? Hol vannak a vágyaim?

Tapasztaltad valaha, hogy úgy érezted, nincs kedved a szexhez, mégis képes voltál arra, hogy izgalmi állapotba kerülj – mindeközben felmerülhetett benned, hogy talán már nem is vonzódsz a párodhoz igazán, vagy hogy benned van a hiba, amiért nem sikerült megfelelő hangulatba kerülni. Mindez azonban teljesen normális jelenség. Hovatovább, az is gyakran előfordul, hogy az illető eléri az orgazmust, mégsem tapasztalja meg a vágy érzését – különösen a tartós párkapcsolatban élő nők esetében.

Nem érzünk vágyat, mégis izgalmi állapotba kerülünk? A vágy hiánya vajon nem valamilyen fajta probléma jelzője? Természetesen az is előfordulhat, hogy valóban valamilyen hiányállapotot, kapcsolatban felbukkanó problémát jelez ez az állapot, azonban a legtöbb esetben az ok a normál női szexuális válasz-ciklusban keresendő.

Mi az a szexuális válasz-ciklus?

A szexuális válasz-ciklus annak a folyamatát mutatja meg, ahogyan pszichológiailag és fiziológiailag reagálunk és viselkedünk szex közben. Annak érdekében, hogy minél jobban értsük a humán szexualitás működését, Masters és Johnson (1966), valamint Helen Kaplan (1979) kutatásaik alapján megalkották a szexuális válasz-ciklus négy lépcsős modelljét.

1. Vágy

A vágy a szexuális válasz-ciklus pszichológiai összetevője. A szexuális viselkedésre való motivációs tényezőként definiáljuk, hétköznapibb nyelven szólva: az az érzés, amikor „hangulatba kerülünk, vágyakozunk”. A vágy elemei közé tartoznak a különböző fantáziák, illetve a szexszel kapcsolatos gondolatok, de minden más is, ami pszichésen izgat bennünket: a fizikai vonzalom a partner irányába, a partner illata, hangja, beszéde, érintése.

2. Arousal

A válasz-ciklusnak az arousal a fizikai komponense. Ez testünk jelzése arra, hogy készen állunk a szexuális aktusra, tehát izgalmi állapotba kerültünk. Az arousal mérhető, méghozzá olyan fizikai indikátorok által, mint a megemelkedett pulzus, vérnyomás, szaporább légvétel. További jelzése a vérbőség, mely férfiaknál a pénisz erekciójában, nőknél a klitorisz és a szeméremajkak duzzanatában, valamint a méh megemelkedésében, illetve a vagina nedvesedésben játszik szerepet.

3. Orgazmus

Az orgazmus az arousal fázisának csúcsa, amikor a szívverés, a légzés sebessége és a vérnyomás is drámaian megemelkedik, a feszültség pedig a medenceizmok összehúzódásai által kienged. Férfiak esetében ez gyakran, de nem minden esetben jár ejakulációval. Nők esetében nem beszélhetünk általánosan az ejakuláció meglétéről.

4. Oldódási szakasz

Ebben a fiziológiai szakaszban a test visszatér a vágyakozás előtti állapotához. Férfiaknál a pénisz az eredeti méretére alakul, a nőknél a klitorisz, vagina és a méh is visszatérnek az arousal előtti állapotukba. Az oldódás fázisa nőknél sokkalta rövidebb, mint a férfiaknál. Továbbá a nők könnyebben lépnek az oldódási szakaszból ismételten az arousal szakaszába, mint a férfiak, akiknél ez a fázis a pár perctől egészen a pár órás időtartamig terjedhet, melynek során akkor sem kerülnek az arousal állapotába, ha egyébként tapasztalnak szexuális vágyat.

A női válasz-ciklus

A fent ismertetett modell először lineáris modellként látott napvilágot, tehát ennek alapján a vágyat az arousal követi, mely orgazmusban végződik – és ez az elképzelés a férfi szexualitásra igaz is. A nőknél azonban nem mindig beszélhetünk ilyen egyenes összefüggésekről.

Basson (2001) kutatásai alapján a nők esetében gyakrabban előfordul, hogy nem a vágyakozás az első eleme a ciklusnak. A partnerük, illetve saját maguk általi stimuláció révén azonban az arousal állapotába kerülve megérkezhet a vágy érzése is. Más szavakkal, a nők esetében az is előfordul, hogy a vágy inkább a stimuláció, az arousal eredményeként jelenik meg. Természetesen ez nem törvényszerű, azonban a kutatók azt tapasztalták, hogy a nők inkább akkor élnek meg spontán vágyat, amikor új párkapcsolatba kezdenek, vagy amikor tartós távollét után újra találkoznak hosszú távú partnerükkel. Normális jelenség az is, ha tartós párkapcsolatban élve a nők nem gondolnak gyakran a szexre vagy nem tapasztalnak spontán vágyat. Hovatovább, a női szexuális vágyakozást sokszor a puszta fiziológiás szükséglet helyett inkább az vezérli, hogy közelebb szeretnék érezni magukat a partnerükhöz lelkileg és érzelmileg.

A női szexuális választ sokszor egyéb tényezők befolyása is terheli. Ilyen például az aktuális párkapcsolattal való elégedettség, a nő testképe, valamint a korábbi szexuális élmények minősége. Egy-egy párkapcsolati konfliktus, a partnerrel való érzelmi kapcsolódás hiánya, a negatív testkép, valamint a korábbi kellemetlen szexuális élmények megnehezítik a nők oldott, szorongásoktól mentes szexuális reakcióit.

A nők vágyakozásának alacsonyabb szintje akár a nemi érésben is kereshető. A fiúk szexuálisan akkor válnak éretté, amikor először tapasztalják azokat a bizonyos „nedves álmokat”. Tehát valahol készen kapják a szexuális öröm érzetét. A szexuális érés női megfelelője ugyanakkor a menstruáció megjelenése. E párhuzamból is kikövetkeztethető, hogy a nőknek sokkal inkább szükségük van arra, hogy megtanulják saját testüket, megtalálják azokat a pontokat, ingereket, élményeket, melyek testi örömöket okoznak számukra. A korábban említett szexuális tapasztalatoknak így hatalmas szerepe van abban, hogy a későbbiekben hogyan alakul a női vágy.

A szexuális válasz linearitásban gondolkozik, spontán vágy megjelenésével. A nők szexuális viselkedése viszont inkább reagálónak mondható. Azaz sokszor egy-egy szexuális aktus  nem a vágy megtapasztalásával kezdődik, hanem az arousal állapotába kerüléssel: legyen az akár az előjátéktól, önkielégítéstől, erotikus tartalmak nézésétől, de nem csak a kifejezetten szexuális jellegű élményektől, de akár a partnerrel való érzelmi kapcsolódástól, kellemes, intim hangulatú beszélgetés során is.

A kulcs tehát a női vágy stabilizásához, elősegítéséhez az, ha teret és időt engedünk a kifinomult előjáték megtapasztalásához, ezáltal teljesebb, kielégítőbb szexuális életet élhetünk.

Felhasznált szakirodalom

Masters WH, Johnson VE. Human Sexual Response. Boston, MA: Little, Brown; 1966.
Kaplan HS. Disorders of Sexual Desire and Other New Concepts and Techniques in Sex Therapy. New York, NY: Brunner/Hazel Publications; 1979.
Basson R. Female sexual response: the role of drugs in the management of sexual dysfunction. Obstet Gynecol 2001; 98:350-353.Clark, N.V. (2018). Turned on but not in the mood for sex. Is that normal?. Psych Central.